HUN

ENG

Továbbra is sokat költünk receptköteles gyógyszerekre

  • 2009-01-15 11:35:00
  • Kutatás


A tavalyi év egyik, szakmai körökben nagy vihart kavart intézkedése a kormány generikus programja volt, amely a lakosság egészségügyi terheinek csökkentését, a gazdaságosabb gyógyszerfelírást irányozta elő. A reformok után egy évvel egy friss piackutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az elérni kívánt célok csak részben valósultak meg: habár az összesített egészségügyi kiadások némileg valóban csökkentek, a terhek mérséklődése nem a gazdaságos gyógyszerfelírásának köszönhető, receptköteles gyógyszerekre ugyanis még mindig sokat költ a lakosság.
 

A Szinapszis Kft. 2006 óta rendszeresen, évente vizsgálja a lakosság egészségügyi kiadásainak szerkezetét és alakulását. A felmérések alapja minden esetben egy 1000 fős, országosan reprezentatív minta volt, a legfrissebb kutatása 2008. októberében készült. Mostani cikkünkben a gyógyszervásárlási szokásokkal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be, illetve röviden kitérünk a patikán túli OTC értékesítés egy év alatt bekövetkezett hatásaira is.
 
Rx-re többet, OTC-re kevesebbet költöttünk idén
 
A korábbi évekhez hasonlóan a háztartások továbbra is vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszereket vásárolnak rendszeresen legnagyobb arányban. Ez előbbire 82, utóbbira pedig 68 százalékuk költ havonta kisebb-nagyobb összeget. A vitaminokra, táplálékkiegészítőkre költők aránya 57 százalék, míg egyéb gyógyhatású készítményekre 46 százalékuk áldoz a családi kasszából.
A közel minden negyedik háztartásban költenek magánorvosi rendelésre és paraszolvenciára, míg a háztartások egytizedének egészségügyi kiadásaiban az alternatív gyógyászat (természetgyógyász, homeopata) is helyet kap.
 
1. Ábra

A magyar háztartások hány százaléka költ az alábbi termékekre, szolgáltatásokra?
1
Az egyes kiadási tételekre költők aránya különböző irányban és mértékben változott az előző évhez képest. Az egészségügyi költésekből legnagyobb arányt képviselő receptköteles gyógyszerek felírása minimálisan tér el a korábbi évektől, hiszen 2006-ban a háztartások 85, egy éve pedig 84 százalékának voltak ilyen jellegű kiadásai.

A további gyógyszer és nem gyógyszer típusú kiadások közül legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal, az egyéb gyógyhatású készítmények kiadásai mérséklődtek, míg a vény nélkül kapható gyógyszerek esetén 8, vitaminok, táplálékkiegészítők esetében pedig 7 százalékos csökkenés figyelhető meg a tavalyi év adataihoz képest.
Az alternatív gyógyászat (+1 százalék), a magánorvosi rendelés (+5 százalék) illetve a gyógyászati segédeszközök (+6 százalék) tekintetében némi növekedés következett be. Érdekes tény azonban, hogy a paraszolvenciára költők aránya nem változott 2007-hez képest!
 
Kutatási eredményeink alapján a magyar háztartások összesített egészségügyi kiadásainak összege 2008-ban havonta átlagosan 12 ezer forint körül alakult, de a folyamatosan gyógyszert szedő, krónikus betegek körében ez a szám magasabb, havonta átlagosan 14 ezer forint.
 
Az egészségügyi kiadások szerkezetén túl arra is rákérdeztünk, hogy átlagosan mennyit fordítanak egy hónapban a családok az egyes termékcsoportokra. A reprezentatív mintában az alábbi átlagos értékeket kaptuk eredményül.
 
1. Táblázat
A magyar háztartások hány forintot költenek az alábbi termékekre, szolgáltatásokra átlagosan?
(Átlagos havi kiadások)
 
 
2008
2007
2006
Receptköteles gyógyszerek
6 623 Ft
5 027 Ft
3 852 Ft
Recept nélkül kapható gyógyszerek
1 669 Ft
1 981 Ft
1 724 Ft
Vitaminok, táplálék kiegészítők
1 772 Ft
1 993 Ft
1 305 Ft
Egyéb gyógyhatású készítmények
638 Ft
1 050 Ft
490 Ft
Magánorvosi rendelés
655 Ft
918 Ft
851 Ft
Paraszolvencia (hálapénz)
400 Ft
1 059 Ft
n.a.
Természetgyógyász, homeopata, csontkovács stb.
227 Ft
327 Ft
205 Ft
Gyógyászati segédeszközök
195 Ft
335 Ft
226 Ft
                                                                                                              n.a.=nincs adat (2006-ban nem vizsgáltuk)
 
Látható, hogy az egészségügyi kiadásaink csökkenése alapvetőn annak köszönhető, hogy – a vényköteles gyógyszerek kivételével – minden kiadási tételre átlagos összeg alapján kevesebbet költöttünk. Egyedül a legnagyobb (és talán legfontosabb) kiadási tétel, a receptre kapható gyógyszerekre fordított átlagos összegek nőttek: míg 2007-ben átlagosan 1200 forintos költségnövekedést könyvelhettünk el, addig 2008-ban 1600 forintra rúgott ez az összeg (ez közel 30 százalékos növekedés az előző évhez képest).
Egyéb kategóriákban párszáz forinttal csökkentek a kiadások, legnagyobb mértékben a paraszolvencia összegében, átlagosan 660 forinttal.
 
A vényköteles és OTC költéseket az IMS gyógyszerforgalmi adatokkal is validáltuk. Vényköteles gyógyszerekre 2008. szeptemberéig – a KSH által nyilvántartott 3.800.000 háztartással számolva – átlagosan havonta az IMS szerint 5861 Ft-ot költött egy háztartás (a teljes gyógyszerfogyasztásból leszámítva az OEP támogatási összegeket). OTC gyógyszerekre havonta közel 6 milliárd forintot költünk el, amely családonként 1788 forintot jelent. Mindezek alapján látható, hogy becslésünk jónak tekinthető, hiszen a receptre kapható gyógyszereknél 11, vény nélkül kaphatóak esetén pedig 7 százalékos az eltérés.
 
Patikán túli OTC vásárlási szokásaink
 
Vény nélkül kapható készítmények esetén további érdekes kérdés, hogy a szükséges OTC gyógyszer hol kerül megvásárlásra. E tekintetben az a tapasztalat, hogy a patikán kívüli vásárlás egyelőre kevéssé elterjedt, 10 lakosból 9 továbbra is gyógyszertárból szerzi be a gyógyító pirulát. Ez az arány az életkor emelkedésével jelentősen csökken, hiszen míg a 45 év alattiak közel 20 százaléka vásárol patikán kívül is, idősebb korosztályokban ez az arány legfeljebb 10 százalék! Nemek tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket ebben a kérdésben.
A vásárlások helyszíne alapján a legtöbb OTC gyógyszer drogériákban fogy, a patikán túli beszerzések háromnegyede ugyanis ilyen üzletekben bonyolódik. A vény nélkül kapható készítmények vásárlásának 18 százaléka hipermarketekhez, míg 6 százalékuk benzinkutakhoz köthető.
Mint ahogyan a kutatásból kiderül, a patikai és a patikán túli gyógyszerbeszerzések mellett, a felnőtt lakosság 5 százaléka egyéb helyről is vásárolt már gyógyszert. Az internetes rendelés, a patikában „pult alól” történő vásárlás, az ismerősön keresztül vagy piacon bonyolított vételek aránya legfeljebb 1-2 százalék, és jellemzően a fiatalabb korosztályokban elterjedt. Nemek tekintetében férfiaknál lényegesen magasabb ez az arány (7 százalék), mint a hölgyek esetében (2 százalék). További érdekes tény, hogy a különböző krónikus betegségek közül az allergiások körében igen magas az egyéb helyről történő gyógyszerbeszerzések aránya, átlagosan 12 százalék.
 
Konklúziók 

Egészségügyi kiadásaink tehát valamelyest csökkentek 2008-ban, de mint látható, ez nem a receptköteles készítményekre fordított kiadások mérséklődésének köszönhető. Az azonban már most egyértelműen látszik, hogy a vényre kapható gyógyszerek nemcsak a lakosság, de az állami kasszában is jelentős terhet képviselnek: az OEP által 2007-ben gyógyszerekre kifizetett TB támogatások összesített összege közel 300 milliárd forint volt. A probléma lényegi kérdését valójában nem az összeg nagysága jelenti, sokkal inkább elgondolkoztató az a tény, hogy a kifizetett támogatás több, mint egyharmada szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket támogatott – vagyis olyan termékeket, amelyek döntően a helytelen életmód következményeként kialakuló krónikus betegségek kezelését szolgálják! Éppen ezért az egészségügyi kiadások hosszú távú racionalizálásának talán hatékonyabb eszköze lehet a betegségek megelőzése, a lakosság egészségtudatosságának növelése, egy preventív szemlélet- és életmód „megtanítása”.