HUN

ENG

Magyar Rezidens Szövetség: Elkezdődhet az érdemi, szakmai vita a hálapénzmentes egészségügy mikéntjéről

  • 2014-05-13 15:00:00
  • Kutatás

„Ha előre akarsz lépni, világosan kell gondolkodnod, és homályosan kell fogalmaznod.” A pápa szerint ez közvetlen felhívás volt a képmutatásra. A katolikus egyházfő úgy véli: a „korszakváltás” azt jelenti, hogy ezzel a fajta magatartással is szakítani kell.
„Jorge Mario Bergoglio -Ferenc Pápa”

A felmérés első szakaszában bebizonyítottuk, hogy a hálapénzrendszer nem élhető, nem fenntartható, és belátható időn belül meg kell szüntetni.

A változtatások alapja a bérrendezés. Ezt hangsúlyoznunk kell, mert számtalan kritika ér bennünket a Hálapénz Kampányunk kapcsán. Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy tisztességes bérek nélkül nem beszélhetünk érdemben a hálapénzrendszer megszüntetéséről. Azt viszont fontosnak tartjuk, hogy a megtisztulás igénye az orvostársadalmon belülről induljon, mert az orvosi szakma megbecsültségét csak így tudjuk helyreállítani.

Emlékeztetőül: a felmérés korábbi megállapításai

A 2013-ban végzett kutatások legfontosabb eredményeit a Magyar Rezidens Szövetség tavaly ősszel publikálta. Az orvosi és lakossági megkérdezések rámutattak: a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá teszi az orvost és beteget egyaránt, megalázó és frusztráló mindkét fél számára. Összességében gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek, és az elégedetlenségek következtében az orvosi elvándorlás egyik legfőbb motorja.

A paraszolvencia nem fenntartható és erősíti a korrupció jelenségét. A gyógyítás alapját jelentő orvos-beteg bizalmi viszony sérül azáltal, hogy a hálapénzről és az orvosi bérek megítéléséről sok ponton mást gondol a két „résztvevő fél”.

Az elmúlt négy évben számos pozitív változás történt a bérrendezés terén is. Az irányt mindig is helyeseltük, de az erőforrások nagysága sajnos nem volt és nincs arányban a probléma súlyával. Az egészségügynek prioritássá kell válnia. Elkerülhetetlen, hogy arányaiban többet költsünk az egészségügyi rendszerre, mert sereghajtók vagyunk ebben a tekintetben.
Az orvosok egyértelmű véleménye az – a kétlépcsős béremelés ellenére –, hogy jelenlegi alapbérükkel nem tudják jövőjüket tervezni. Ez a bizonytalanság fontos szerepet játszik az elvándorlásban. Az orvos és nővérhiány a közeljövőben közvetlenül is veszélyeztetni fogja a betegbiztonságot.

További eredmények: www.rezidens.hu, rezidens@gmail.com , http://www.szinapszis.hu/hirek/164.

A saját orvos megválasztása a lakosság döntő többsége szerint csak hálapénzzel lehetséges.

A felmérésből kiderül: a hálapénzt adó lakosság 63%-át az orvos megválasztásának lehetősége motiválja abban, hogy a magasabb minőségű egészségügyi ellátás reményében –de konkrét adatok statisztikák hiányában - csúsztasson borítékot a szakember zsebébe. Különösen igaz ez a nőkre és a 46-55 év közötti lakosokra.

A „saját” orvos megválasztását illetően a lakosság attitűdje nyitott: a válaszadók 50%-a minden esetben, további 37% csak a súlyosabb esetekben tartaná szükségesnek ezt a lehetőséget. Az előbbivel egyet értők aránya lényegesen magasabb a fiatalabb korcsoportokban és az életkor emelkedésével csökken arányuk.

A lakossági kutatás eredményei alapján kijelenthető:

  • 10-ből 9 lakos igényli, hogy „a választható „saját” orvosok adott műtéttípusra/beavatkozásra vonatkoztatott statisztikája nyilvános legyen a betegek számára” (65%-uk kifejezetten egyet ért ezzel),
  • közel 80% ért egyet azzal, hogy a „saját” orvos választását külön térítési kötelezettség nélkül, minden beteg számára biztosítania kellene az intézményeknek”,
  • 76% szerint a „saját orvos választása gyakorlatilag csak hálapénzzel lehetséges a mai magyar egészségügyben”,
  • és több mint 60% gondolja úgy, hogy „a „saját” orvosának megválasztása esetén az orvos ellentételezése hálapénz helyett hivatalos formában kell, történjen (vagyis a beteg egy előre megadott árat fizet az így választott orvosnál adott beavatkozásra/kezelésre)”.

A lakosság 27%-a teljes mértékben, további 32% inkább egyet ért azzal, hogy a beteg saját orvosának megválasztásának joga az ellátást megelőzően megállapított anyagi ellentételezés fejében, törvényileg szabályozott formában megvalósulhasson. A hálapénzt egyébként rendszeresen adók körében magasabb az ezzel egyet értők aránya (63%), mint a paraszolvenciát nem adók körében (esetükben 50%). Ez utóbbi egyben azt is jelentheti, hogy a saját orvos választásának hivatalos lehetőségét még azok is igénybe vennék, akik jelenleg nem adnak hálapénzt!

További fontos megállapítása a kutatásnak, hogy a fenti kérdés megítélését a jövedelmei helyzet sem befolyásolja szignifikánsan!

A térítéskötelezettséghez kötött szabad orvos választás lehetőségéről az orvosok is hasonlóan vélekednek: 19%-uk teljes mértékben, 38% inkább támogatná ennek biztosítását. A szakemberek körében demográfiai bontások és orvosi szakok alapján nem tapasztalható szignifikáns különbözőség a véleményekben.


Konklúziók, az MRSZ javaslatai

A Magyar Rezidens Szövetség az alábbi javaslatokat fogalmazza meg.

  • El kell kezdeni az érdemi vitát egy hálapénzmentes egészségügyről, amiben a beteg végig tud menni a gyógyulás folyamatán félelem/hálapénz vagy egyéb más sarc nélkül.
  • A hálapénzmentes egészségügy alapja a bérrendezés. Az orvosi bértábla nettó 275.000 Ft-tól kell kezdődjön ahhoz, hogy élhető életpályáról beszéljünk.
  • A szakmai előmenetellel arányosan az alapbérnek emelkednie kell.
  • Oktatóinkat kiemelten meg kell becsülni.
  • Az orvosképzés minőségbiztosítását be kell vezetni.
  • A betegeknek joga van ahhoz, hogy a félelem nélkül gyógyuljanak egy tiszta és átlátható egészségügyben. Joguk van látni a minőségi mutatókat, statisztikákat.
  • Az egyén felelősségének előtérbe helyezése az egészségügyi rendszer hatékony működésében.
  • Az elkezdett, a „megelőzésre” vonatkozó programok kiterjesztése.
  • Legkésőbb a kormányzati ciklus végére ki kell alakítani azt a keretrendszert, amely mentén a hálapénzrendszer megszüntetése lehetséges.
  • Az „extra” szolgáltatások megvásárlásának lehetőségét meg kell vitatni.
  • Saját orvos választásának igényére megfelelő választ kell adni.
  • Meg kell vitatni, hogy a mindenki számára megalázó hálapénz helyett hivatalos formában van-e lehetőség a saját orvos választásra.

A kutatásról, a minta összetétele

A kutatások online kérdőíves módszerrel készültek, országos kiterjedésű, véletlenszerű megkérdezéssel 2013 augusztusában. A felmérésben a válaszadók önkéntesen és anonim módon vettek részt. Az adatbázisokat a Szinapszis Kft. szolgáltatta, a kérdőív a Magyar Rezidens Szövetség szakmai javaslatai alapján került összeállításra.
Az orvosi kutatás esetében 1.319 értékelhető kérdőív érkezett be. A kitöltők 30%-a alapellátásban dolgozó háziorvos, 70%-a szakellátásban dolgozó orvos . A minta összetételét tekintve orvosi szakok szerint súlyozva reprezentatív, míg nem, életkor, földrajzi eloszlás szerint vegyes összetételű. A kitöltő orvosok jellemzően átlagos iskolázottságú és szociális helyzetű betegkörrel rendelkeznek. 78%-uk elfogadja a hálapénzt, de jelentős többségük (70%) nem minden esetben.
A lakossági kutatásban 761 válaszadó vett részt. A minta a 18 év feletti lakosságra vonatkoztatva életkor szerint vegyes eloszlást mutat, az országos átlaghoz viszonyítva az idősebbek aránya valamelyest magasabb, míg nem, földrajzi eloszlás szerint követi az országos átlagot. A kitöltők 57%-ának van valamilyen krónikus betegsége, közel 70%-uk már adott valaha hálapénzt.

Töltse le a kutatási eredményeket:

Kutatással kapcsolatos további információk: Kiss Katalin, kutatás vezető