Kutatás az internetes egészségügyi információszerzésről

• 2016-12-23 00:00:00
• Kutatás

A diagnózis felállításáig 3 emberből 2 tájékozódik az internetről

 

A lakosság csaknem kétharmada tájékozódik egészségügyi problémáival, illetve a lehetséges vizsgálatokkal kapcsolatban, mielőtt felkeresné kezelőorvosát. Az információk beszerzésének legfőbb terepe az internet – derül ki a Szinapszis Kft. által a hazai felnőtt lakosság körében végzett országos reprezentatív mintán végzett kutatásból.

 

Első az orvos, utána jöhet a digitális doktor

 

- A megkérdezettek túlnyomó többsége egészségügyi információkkal kapcsolatban a szakembereket tekinti elsődleges forrásnak – megkérdezi házi-, vagy szakorvosát, patikusát az adott témában. Az egészségügyben dolgozóktól 90 százalék feletti arányban tájékozódik a magyar felnőtt lakosság.

- Ezt az információs csatornát követik az online betegportálok, valamint a családtól, barátoktól szerzett ismeretek. Utóbbi két forrást a megkérdezettek több mint 80 százaléka használja.

- A gyógyszertárakban, rendelőkben megtalálható információs anyagok (patikai lapok, szórólapok, plakátok) használata meghaladja a 70 százalékot.

 

Hitelességi index

 

A hitelesség megítélésében jelentős különbségeket láthatunk:

- Az orvosok szavát nem kérdőjelezik meg a válaszadók, a jelentős többség ebben a tekintetben pozitívan nyilatkozott – mindössze minden tizedik ember tartja valamilyen szinten hiteltelennek háziorvosát, vagy szakorvosát.

- A válaszadók az átlagosnál megbízhatóbbnak tekintik a patikust és az internetes egészségportálokat, azaz elmondható, hogy az egészségügy szereplőin túl csak az internetes egészségportálokon található információkat tekinti a többség hitelesnek.

- Ezeken kívül az információszerzés főbb csatornáinak megítélése megosztja a társadalmat, azok megítélése átlagosnak mondható.

 

 

Érti vagy nem érti?

 

A leggyakrabban használt információforrások érthetőségének megítélése még egyöntetűbb: az egészségügyi dolgozók esetében a válaszadók közel 80 százaléka érthetőnek gondolja a kapott információkat, a többi információforrás esetében ez az érték 60 százalék körül mozog.

 

 

Doktor úr és a digitális orvos

 

A kutatásban arra is választ vártak, hogy a betegségek különböző fázisaiban keres-e információkat az érintett a kezelőorvosától hallottakon kívül, vagy megelégszik ezekkel. Három hipotetikus helyzetet kellett a válaszadóknak elképzelniük:

 

1. Egy hete olyan tüneteket tapasztal magán, amelyek lehetnek akár egy kezdődő betegség jelei is. Az elmúlt egy hétben ezek a tünetek ahelyett, hogy maguktól elmúltak volna, inkább erősödtek.

2. A korábban említett tünetekkel orvoshoz fordult, aki laborvizsgálatra (vérvételre) küldte önt. A vizsgálat eredményét ön megkapta, amely néhány érték esetében eltérést mutat a normálistól.

3. Orvosa a vizsgálati eredmények alapján felállította a diagnózist, elmondta önnek, hogy milyen lehetséges betegségre következtet, amelynek kezelésére gyógyszereket is felírt.

 

Ezekben a szituációkban kellett arra válaszolniuk a megkérdezetteknek, hogy tájékozódnak-e ebben a helyzetben a kezelő orvosukon kívül, vagy megvárják, elfogadják annak véleményét. Aki orvosán kívül is tájékozódik, annak meg kellett jelölnie, hogy milyen forrásból teszi mindezt.

 

 

Az eredményekből kiolvasható, hogy az első két esetben a válaszadók közel kétharmada tájékozódna a kezelőorvosán kívüli forrásból. A felnőtt lakosság felének az információszerzés legfőbb forrása az internet: vagy a keresőbe írják be tüneteiket, a leleten tapasztalt eltéréseket, vagy internetes egészségportált hívnak segítségül.

 

A diagnózis felállítása után jelentősen csökken azok aránya, akik kezelőorvosukon kívül más forrást is igénybe vesznek – mindössze minden harmadik válaszadó szeretne plusz információhoz jutni, vagy vonja kétségbe kezelőorvosa diagnózisát. Ebben az esetben is az internetnek van a legnagyobb szerepe az informálódásban, azonban ezt már csak minden negyedik válaszadó használná ebben az esetben.

 

Annak ellenére, hogy az orvostól származó információban bíznak meg a leginkább, a válaszadók 85 százaléka az interneten is utánanéz a kapott információknak. A megkérdezettek negyede arról számolt be, hogy a megszerzett információk megerősítették az orvos által elmondottakat, további 26 százalék esetében kiegészítették azokat, míg minden harmadik válaszadó más véleményeket, megközelítéseket olvasott az online felületen. Mindössze 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy az interneten olvasottak cáfolták az orvosa által elmondottakat.

 

 

Módszertan: A kutatást a Szinapszis Kft. készítette, 611 fő megkérdezésével. Az online kutatás reprezentálja a 18 évnél idősebb magyarországi lakosokat korra, nemre, régióra és településtípusra.

 

 

Kis Tamás

senior kutató

Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft., a Quercus Consulting Group tagja