HUN

ENG

Dohányzás: továbbra is szélmalomharc a leszokással való küzdelem

  • 2013-05-30 02:38:00
  • EgészségPanel


A fiatalok kevesebbet, az idősebbek valamivel többet szívnak, mint 2 éve

A kutatásban résztvevők átlagosan 22 éve dohányoznak, bár ez a szám az életkor függvényében értelemszerűen nagyon széles skálán mozog: a legfeljebb 35 éveseknél átlagosan 8, az 55 év felettieknél legalább 40 év!

A cigarettázók döntő többsége (94%) napi gyakorisággal átlagosan 14 szál cigarettát szív és ez a szám ugyanannyi, mint 2011-ben. Érdekesség, hogy bár a napi átlagos mennyiség nem mutat változást, életkor alapján némi „átrendeződés” figyelhető meg: korábban ugyanis a 18-35 évesek körében naponta átlagosan 13 szál cigaretta fogyott, most 10 szál - ezzel szemben az idősebbek körében napi átlag 14-15 szálról 17-18 szálra nőtt ez a szám.

A leszokás szempontjából nem számít a krónikus betegség megléte

A káros szenvedéllyel élők 73%-ának volt már olyan időszaka, hogy saját elhatározásból időlegesen leszokott, többségük (46%) többször, de sikertelenül próbálkozott. A gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36-55 év közötti korosztályra jellemző (52%), míg jövedelem alapján inkább az alacsonyabb szociális helyzetben élők körében figyelhető meg nagyobb aktivitás. Különösen sajnálatos eredmény, hogy a leszokás gyakorisága tekintetében nincs különbség az alapján, hogy a dohányos krónikus beteg vagy panaszmentes.

A leszokást motiváló tényezők sorát – a 2011-es év kutatási eredményeihez hasonlóan – továbbra is az anyagi okok és az egészségügyi következményektől való félelem vezeti, és a demográfiai bontások alapján elmondható:

  • a pénzügyi okok a legfiatalabbak és alacsonyabb jövedelműek körében ösztönzőek,
  • az egészségügyi szövődményektől való félelem a 36-55 év közöttiekre jellemzőbb,
  • az esztétikai problémáktól inkább a nők tartanak,
  • és a család, barátok leszokást támogató szerepe a településméret csökkenésével szignifikánsan nő, a községekben a legerősebb!

Érdekesség, hogy a gyerekvállalás, mint leszokást támogató tényező, a dohányos, 18-35 éves nők 70%-át (!) befolyásolja maximális mértékben, míg a férfiak mindössze 51%-áról mondható el ugyanez.

Bár azt gondolnánk, hogy egy már meglévő betegség visszatartó erő lehet a további szövődményektől való félelem fokának mértékében, a kutatás eredményei nem ezt erősítik meg: az egészségügyi problémáktól való félelem leszokást támogató hatása vagy a krónikus betegek leszokási hajlandóság nem erősebb a panaszosok körében!

A motiváló tényezők súlya szignifikánsan nem változott 2011-hez képest, ellenben jó hír hogy valamelyest többen félnek a dohányzás káros következményeitől: két éve átlagosan a cigarettázók egynegyede nem tartott a szervezetre gyakorolt káros hatásoktól, ez az arány most 19% körül alakul. Ugyancsak előremutató lehet a leszokási hajlandóság átlagos értékében mérhető, csekély mértékű változás, amely egy tízes skálán mérve 2013-ban 5,7-es átlagot mutat, két éve pedig 5,5 volt.

Nem elég az akarat vagy a megfelelő módszer, a sikerhez fontos a környezet támogatása is

A kutatásban résztvevő, leszokással már próbálkozó dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyását meghiúsító tényezők között döntő módon játszott szerepet a dohányzással járó napi rutin (60%) és a megfelelő akaraterő (52%) hiánya, de a leszokásért küzdők egyötöde megfelelően hatékony eszközt, módszert nem talált, illetve némileg ezzel összefüggésben említette, hogy bizalmatlan volt ezekkel szemben. Fontos azonban megemlíteni, hogy sokak esetében a támogató, biztató szociális környezet hiánya vezetett sikertelenséghez, és nem a kínált megoldások magas ára vagy elérhetetlensége vezetett kudarchoz.

A leszokáshoz kipróbált megoldások tárháza egyébként nagyon széles. Az e területen tapasztalattal rendelkező dohányosok döntő többsége puszta akaraterővel igyekezett a cigarettát letenni: 61%-uk a „máról holnapra” történő lemondással, 38%-uk a fokozatos elhagyással próbálkozott.

A támogató eszközök, módszerek listáját idén az elektromos cigi vezeti (22%), amelyet a nikotinos rágógumi és tapasz (18-18%) követ. Ez utóbbiak alkalmazása a 35-55 év közöttiek körében szignifikánsan jellemzőbb, míg az akupunktúra, biorezonancia vagy a vényköteles készítmények az idősebbek körében népszerűbbek.

 

Már a mobilunk is támogathatja a leszokást

Egy érdekes, leszokást támogató megoldást jelenthet az okostelefonon vagy elektronikusan elérhető mobil alkalmazás is. Bár azt hinnénk, hogy egy ilyen innováció inkább a fiatalok eszköze lehet, a kutatás eredményei alapján főként a 35-55 év közöttiek érzik támogatónak (33%) ezt a megoldást, illetve még az ennél idősebbek közül is sokan (25%) hasonlóan gondolkoznak.

Az okostelefonos leszokás-támogatáshoz hazánkban jelenleg a „Kell a dohány” nevű mobil alkalmazás érhető el ingyenesen, magyar nyelven. A 2013 januárjában bevezetett applikációt eddig már több mint 5.700-an töltötték le, és a csatlakozók által el nem szívott cigaretták száma közel 13 millió.

Érdemes megemlíteni, hogy az alkalmazás külön funkcióban fókuszál a leszokni vágyók közösségi alapú támogatására, amely – a fenti kutatási eredmények ismeretében – mindenképpen hiánypótló megoldásnak számít a ma elérhető, leszokást támogató módszerek között.

A mobil alkalmazás iOS és Android platformokra érhető el, ingyenesen: http://leszokas.webbeteg.hu/page/mobile-application

A kutatásról

A kutatás online kérdőíves módszerrel 2013 májusában zajlott, összesen 677 dohányos részvételével. A válaszadók 46%-a férfi, 54%-a nő volt, életkor alapján 43%-uk legfeljebb 35 éves, 30%-uk 36-55 év közötti lakos, míg 23%-uk ennél idősebb. A minta összetétele régió, településtípus alapján vegyes, míg végzettség alapján döntően legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, jövedelmük átlagos. A válaszadók közel 60%-a szenved valamilyen krónikus betegségben, legtöbben magas vérnyomásban (20%). A Szinapszis 2011-ben hasonló módszerrel és mintán vizsgálta a témát, így az eredmények összehasonlíthatóak. A felmérések adatbázisát a Szinapszis EgészségPanel, a WEBBeteg.hu és a KamaspzPanasz.hu egészségportálok szolgáltatták.

A kutatással kapcsolatos további információk: Kiss Katalin kutatás vezető.